2021. ápr 20.

Akár Orban is lehet Románia új miniszterelnöke

írta: Szabó M. András
Akár Orban is lehet Románia új miniszterelnöke

Az utóbbi pár hétben jó pár közép-európai országban kormányválság alakult ki. Míg Szlovákiában úgy tűnik, hogy a koalíció túlélte a megpróbáltatásokat, addig a szlovén, a cseh és az osztrák kabinet is a bukás közelébe került. Legújabban azonban keleti szomszédunkban, Romániában bolygatták meg a tiszavirág életű politikai stabilitást.

A rendszerváltás óta Romániának sosem volt igazán erős többségű kormánya. A mostani kormányválság is csupán négy hónappal az általános választások után tört ki. Bár decemberben a törvényhozás legtöbb helyét a Szociáldemokrata Párt (PSD) hódította el, kormányt mégsem ők tudtak alakítani. A miniszterelnököt a második helyezett Nemzeti Liberális Párt (PNL) adja, a koalíció másik két tagja pedig a liberális-technokrata USR-PLUS szövetség és a magyar érdekképviseletet ellátó RMDSZ. A Kelemen Hunor vezette RMDSZ eddig és most sem nagyon avatkozott bele a két nagyobb párt viszonyába, azonban a PNL és a USR-PLUS kapcsolatát már az elmúlt négy hónapban sem lehetett harmonikusnak nevezni. Már a koalíciókötés sem ment gördülékenyen, hiszen a USR-PLUS, mint az elmúlt 30 évet meghaladó, fiatalos párt nem támogatta a korábbi miniszterelnök, Ludovic Orban maradását. Orban végül a házelnöki posztot kapta meg, a kormány élére pedig a korábbi bankár, Florin Cîțu került.

citu.jpeg

 Florin Cîțu egy korábbi kormányválság során már majdnem miniszterelnök lett egyszer, végül a decemberi választások után foglalhatta el a pozíciót.

A jobbközép koalíció a kisebb összezördüléseket leszámítva egészen mostanáig működni tudott. Az első komolyabb törések márciusban keletkeztek, amikor a USR-PLUS-os egészségügyminiszter, Vlad Voiculescu és a PNL-es belügyminisztérium esett egymásnak. Voiculescu azzal húzta ki a gyufát, hogy a transzparenciára hivatkozva közzétette az összes romániai oltópont adatait. Ezek között azonban belügyi és titkosszolgálati objektumok címei is voltak, amiknek kiszivárgására a PNL nemzetbiztonsági kockázatként tekintett. Voiculescu azonban nem hátrált meg. Nem sokkal később azzal vádolta meg az előző, PNL vezette kormányt, hogy a decemberi választások gondtalan lebonyolítása érdekében meghamisították a koronavírus statisztikákat. Ekkor már a PNL vezető politikusai is kiakadtak, az egészségügyminisztert hazugnak nevezték, a munkájával kapcsolatban pedig elégedetlenségüket fejezték ki. A következő hetekben Voiculescu és az egészségügyi minisztérium egyre inkább kivonta magát a kormány fennhatósága alól. Ennek egy ikonikus pillanata volt, amikor délelőtt a minisztérium államtitkára felvetette az egész országra kiterjedő, teljes lockdown ötletét, délután pedig Cîțunak kellett megnyugtatnia mindenkit, hogy ilyen intézkedés jelenleg nincs a kormány tervei között.

A botrányoktól övezett Voiculescut végül április 14-én menesztette a miniszterelnök. Bár a miniszter hivatalosan a korábban felsorolt ügyek miatt veszítette el pozícióját, később kiderült, hogy az egészségügyet behálózó cégcsoportoknak is érdekében állt ez a lépés. Voiculescu ugyanis megpróbálta felderíteni és nyilvánosságra hozni ezeknek a cégeknek az állammal kötött, korrupciógyanús szerződéseit. Az első sajtóértesülések szerint a miniszter menesztése a koalíciós felek közös megegyezésén alapult és a posztot ideiglenesen a USR-PLUS elnöke, Dan Barna veszi át. Ezt azonban később maga Barna cáfolta meg, aki elmondta, hogy a lépés egyoldalú volt, így a pártja a továbbiakban nem tudja támogatni a miniszterelnököt. Mindeközben a két párt ellentétét tovább súlyosbította, hogy a szintén USR-PLUS-os közlekedésügyi miniszter "politikai zombinak" nevezte Cîțut. Az ő menesztése azonban elmaradhat, miután a miniszterelnök kijelentette, hogy ő csupán szakmai alapon bocsájt el valakit, nem pedig a véleménye miatt.

voiculescu.jpeg

Vlad Voiculescu a pártjának megfelelően erősen lockdown-párti politikát képvisel. Valószínűleg azonban nem is ebbe, hanem a korrupcióellenes intézkedéseibe bukhatott bele.

A kormányválság kirobbanása óta a felek hétfőn ültek le először tárgyalni egymással. Eredmény azonban nem született, hiszen a USR-PLUS a miniszterelnök távozását követeli, aki mellett azonban a pártja rendíthetetlenül kiáll. Egyelőre úgy tűnik, hogy a harmadik koalíciós partner, az RMDSZ csupán a moderátor szerepét ölti magára a tárgyalásokon. A válságnak jelenleg még számos kimenetele lehetséges. A legvalószínűbb, hogy Cîțu marad a posztján, azonban a jövőben minden személyi változtatáshoz konzultálnia kell először a koalíció tagjaival. Nagy kérdés azonban, hogy ezzel az apró változtatással beérné-e a USR-PLUS. Ha tényleg miniszterelnökcserére kerülne sor, akkor egy egészen érdekes forgatókönyv is megvalósulhat. Az utóbbi napokban több USR-PLUS-os politikus is felvetette, hogy korábban talán elhamarkodottan ítélték meg Ludovic Orbant. A PNL elnöke egyelőre még elzárkózott a pozíciótól, de kétségtelen, hogy az ambiciózus politikus szívesen visszaülne a kormányfői székbe. Ha nincs megállapodás, akkor új koalíció is alakulhat. Sokan vízionálnak egy PNL-PSD összefogást, mások pedig a koronavírus járványra tekintettel egy nemzeti egységkormány megalakulásában bíznak. Ha minden szakad utolsó lehetőségként ott maradnak az előrehozott választások. A pártok népszerűsége hasonló, mint decemberben, azonban mivel a szociáldemokrata PSD és a szélsőjobboldali AUR is lockdown kritikus pártok, így feltehetőleg az ő szavazóik mernének a leginkább elmenni a járvány közepén a szavazóhelyiségekbe. Ez a megoldás tehát szinte biztosan a mostani koalíció többségébe kerülne, így azt mind a három párt szeretné elkerülni.

Szólj hozzá

politika románia kormányválság koronavírus