2021. feb 16.

A katalán választás és következményei

írta: Szabó M. András
A katalán választás és következményei

Spanyolország észak-keleti régiója, Katalónia múlt hét vasárnap választott új tartományi parlamentet. A legtöbb szavazatot a szocialisták kapták, mégis többség alakítására nem nekik van a legnagyobb esélyük. Az elszakadáspárti oldalon enyhe átrendeződés következett be, míg a régió autonómiáját leginkább kritizáló szélsőjobboldali párt először indulva jutott be. De ki is lett az igazi győztese a választásoknak és mit jelent az eredmény a régió jövőjére nézve.

A katalán emberek utoljára 2017-ben, nem sokkal a spanyol állam által illegálisnak tartott függetlenségi referendum után vonulhattak az urnákhoz. Akkor az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű neoliberális párt nyert, akik a centralizáció és az unitárius spanyol állam mellett kampányoltak. Parlamenti többséget azonban nem ők, hanem a két legnagyobb szeparatista erő, a jobboldali Együtt Katalóniáért (Junts) és a baloldali Katalán Republikánus Baloldal (ERC) tudott létrehozni. Az elnököt (akit a törvényhozás választ meg) a nagyobb párt, a Junts adhatta Quim Torra személyében. A mostani, előrehozott választások szükségessége már több, mint egy éve felvetődött, ám a költségvetés elfogadásának hiánya és a koronavírus járvány miatt legalább őszig el kellett halasztani azt. Szeptemberben aztán a Spanyol Legfelsőbb Bíróság megfosztotta Torrat az elnöki széktől, miután a 2019-es általános választásokon visszautasította, hogy leszedesse a függetlenségpárti szimbólumokat az elnöki palotáról. Mivel a következő két hónapban a parlament nem választotta meg az utódját, így automatikusan előrehozott választásokat kellett tartani.foto_3473956.jpg

A sárga szalagos molinó, ami Quim Torra elnöki székébe került

A végső dátum február 14-e lett, bár a járvány harmadik hulláma miatt korábban ezt is el akarták tolni. Az egyetlen párt, amelyik a választások minél korábbi lebonyolítása mellett érvelt a Katalán Szocialista Párt (PSC) volt. Ez egyébként a nagyobbik spanyol kormánypárt, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) regionális szervezete. A baloldali, unionista pártnak azért volt érdeke a februári szavazás, mert rohamosan nőtt a népszerűségük, miután bejelentették, hogy a listájuk élén a járvány alatt hírnevet szerző, volt egészségügyi miniszter Salvador Illa fog állni. A döntést végül a Katalán Legfelsőbb Bíróság hozta meg, de többen is a PSC kezét sejtették a háttérben.

A választásokat a legszigorúbb járványügyi intézkedések közepette tartották meg vasárnap. A legtöbb szavazatot a PSC kapta, aminek több, mint tíz éve nem ülhetett ennyi képviselője (33) a 135 fős regionális parlamentben. Az unionista oldal második pártjaként a szélsőjobboldali Vox tudott bejutni (11 mandátummal). Az országszerte is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő párt múltjában nem egyszer fordult elő katalánellenes uszítás, így bejutásuk a parlamentbe hasonló teljesítmény, mintha a román AUR szerezne szavazatokat Székelyföldön. A másik oldalon a szeparatisták jelentősen erősödni tudtak, azonban a pártok között enyhe átrendeződés történt. A jelenlegi kormánykoalícióból a mérsékeltebb ERC (33 mandátum) meg tudta előzni a radikálisan függetlenségpárti Juntsot (32 mandátum). A parlamentbe még bejutott az elszakadáspárti, szélsőbalos Népi Egység (CUP, 9 mandátum), a függetlenség kérdésében egyedüliként pártatlan Podem (ECP, 8 mandátum), az előző választásokat nyerő Ciudadadanos (6 mandátum) és az unionista, jobboldali Katalán Néppárt (PP, 3 mandátum).

Az események azonban nem fejeződtek be a választásokkal, ugyanis a katalán parlamentek most elnököt és kormányt kell választania. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint folytatódhat az eddigi koalíció és az elnök is a szeptember óta ügyvivőként a pozíciót betöltő Pere Aragonés (az ERC listavezetője) maradhat. Azonban éppen a szeparatista oldalon történő váltás miatt néhány elemző egy tisztán baloldali kormányt vizionál. Az ERC és a PSC összefogásával azonban egy sok éve fennálló tabu dőlne le, miszerint a szeparatisták és az unionisták nem alkothatnak szövetséget. A két pártnak egyébként nincsen olyan rossz kapcsolata, a spanyol parlamentben például a katalánok segítségével alakíthatott kormányt Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök. Mindezek ellenére nagy esélyt mégsem jósolnak ennek a formációnak, ugyanis az ERC a kampány során többször is elhatárolódott az ötlettől.7z8cvuarzoropcyps.jpeg

A volt egészségügyi miniszter örülhet a győzelemnek, de elnök nem lesz belőle

De mit is jelent ez az eredmény a régió számára? A legtöbben az elszakadáspártiak győzelmére hivatkozva egy újabb referendumot jósolnak. Különösen azért, mert ellentétben a legutóbbi választásokkal most nem csak a parlamenti helyek, hanem a szavazatok abszolút többségét is sikerült megszerezniük. Ez az eredmény azt sugallja, hogy a népszavazást is sikerre tudnák vinni. Azonban nagyon fontos megemlíteni egy másik tendenciát is. A szeparatista és az unionista oldalon a szélsőségesen függetlenségpárti és a szélsőségesen autonómiaellenes pártok visszább szorultak és átadták helyeiket a mérsékeltebb erőknek. A jelenlegi kormánykoalíció legnagyobb vitája például nem az elszakadás, hanem annak módja. Az ERC tárgyalásos úton, a jogi keretek között maradva szeretné kivívni a spanyol állam által is elismert referendumot. Ezzel szemben a Junts politikusai sokkal gyakrabban hangoztatják a függetlenség utcán való kiharcolását. A másik olalon még drasztikusabb a váltás. Az előző választásokon győztes Ciudadanos erősen spanyolpárti szavazóinak egy részét ugyan meg tudta szólítani a Vox, azonban a legtöbben a PSC-hez pártoltak át. A szocialisták nem annyira radikálisak, például nem kritizálják Katalónia jelenleg is meglevő autonómiáját, azonban a függetlenségről egyelőre hallani sem akarnak.

A baloldali ERC-PSC együttműködésre, ha nem is a kormányban, de a színfalak mögött egészen biztosan számítani lehet. Mindkét párt nyitott a tárgyalásokra, aminek első témája a 2017 óta elítélt katalán politikusoknak nyújtandó amnesztia lehet. Pár éven belül talán a spanyol hatóságok elől Brüsszelbe menekülő volt elnök, Carles Puigdemont is hazatérhet Barcelonába. A katalán emberek tehát kinyilvánították véleményüket. A többség függetlenedni akar, de nem akarnak tovább háborúzni a másik oldallal. A szavazók a 2017-es referendum óta megértették, hogy az unilaterális lépések csupán káoszt és még nagyobb megosztottságot okoznak. A probléma tehát közel sincs még megoldva, csupán az utcáról a tárgyalótermekbe került.

Szólj hozzá