2021 tavasza nagyon megviselte a közép-európai kormányokat. Márciusban Szlovákiának lett új miniszterelnöke, áprilisban a román kormánykoalíció dőlt össze majdnem, Csehországban és Szlovéniában pedig a parlamenti többségüket vesztették el a kabinetek. Ezek mellett Ausztriában már február óta botrányokkal van kikövezve a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) útja, eddig azonban nyugati szomszédunknál sikerült elkerülni a kormányválságot. Ezen változtattak az elmúlt hét eseményei, amik akár a kancellár bukásához is vezethetnek.

Ausztriát jelenleg a jobboldali ÖVP és a Zöldek alkotta koalíció irányítja. A kancellárnak, Sebastian Kurznak (ÖVP) ez már a második kormánya, miután az Ibiza-botrány után szakított korábbi partnerével, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ). Az FPÖ korrupt elnökét leleplező videó kikerülése után választásokat tartottak Ausztriában, aminek eredményeként jött létre a mostani koalíció. 2019-ben a szakértők nem sok esélyt adtak a szokatlan duónak, hiszen az ÖVP és a Zöldek nagyjából minden kérdésben ellentétes oldalt képviseltek. A két párt azonban jól el tudta osztani a feladatokat, a közös kormányzást pedig Kurz egy mondatban foglalta össze: "Lehet a klímát és a határokat egyszerre védeni". A koalíció sokakat meglepő módon eddig nagyon harmonikusan működött. Ezt azonban könnyen elronthatja az a botránysorozat, ami az ÖVP-t terheli az elmúlt pár hónapban. Még februárban robbant a hír, hogy Gernot Blümel pénzügyminiszter juttatásokért cserébe ajánlotta fel segítségét a Novomatic nevű szerencsejáték-cégnek. A Kurz szoros szövetségesének számító politikus egészen eddig tagadta a vádakat, miszerint a kapott pénzért cserébe a kormány eltörölte volna az állami kaszinó-monopóliumot, megnyitva az ágazatot a privát szektor előtt. Nem ez lett azonban az egyetlen botrány, amibe Blümel belekeveredett. Múlt héten történt, hogy az Ibiza-videót vizsgáló parlamenti bizottság bekért néhány dokumentumot a pénzügyminisztériumtól, amiket Blümel nem volt hajlandó átadni. Az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordult, ami felszólította a politikust az átadásra, azonban ennek Blümel még mindig nem tett eleget. Végül már az államfőnek kellett beavatkoznia, mire a politikus beszolgáltatta a kért adatokat, igaz csak titkosítva. Az ellenzék a pénzügyminiszter viselkedését a jogállam elleni támadásként értélkelte és az azonnali lemondását követelték.

A néppárti Sebastian Kurz 31 évesen lett kancellár, jelenleg pedig az egész világon a legfiatalabb kormányfő.

Bár ezek az ügyek az ÖVP egyik prominens tagját érintették, sokáig kérdéses maradt, hogy a botrányok elérhetik-e a kancellárt is. Erre sem kellett sokat várni, áprilisban ugyanis Kurz néhány üzenetváltása került a nyilvánosság szeme elé. Ezekben az Állami Vagyonkezelő jelenlegi elnökének, Thomas Schmidnek azt írja még a kinevezése előtt, hogy mindent megkap, amit szeretne. Schmid erre úgy válaszol, hogy "nagyon örül és szereti a kancellárját". Bár az üzenetek kikerülése rossz fényt vet a nagyobbik kormánypárt működésére, az eddigi legnagyobb és a kancellárra nézve legveszélyesebb botrány csak az elmúlt héten robbant ki. Szerdán a Korrupcióellenes Ügyészség bejelentette, hogy nyomozást indítanak Kurz ellen, hamis tanúzás miatt. Az állításuk szerint a kancellár háromszor is hazudott a Schmid-ügy kapcsán a parlamenti vizsgálóbizottság ülésén. A kancellár úgy reagált, hogy szerinte ő végig az igazat mondta, az ellenzéki képviselők csupán kiforgatták a szavait. Mindenesetre a nyomozás utáni vádemelésre Kurz is számít, már csak azért is mert az ügyészség nagy részét még a korábbi szociáldemokrata vezetés nevezte ki, ugyanakkor az elmarasztaló ítéletre egyáltalán nem lát esélyt.

Az elmúlt hónapok és főleg az elmúlt hét eseményeire már az ellenzék is sokszor reagált. A baloldali Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a liberális NEOS a pénzügyminiszter lemondását követelik. Ők úgy gondolják, hogy Blümel viselkedése a parlamenti vizsgálóbizottsággal és az alkotmánybírósággal szemben teljesen elfogadhatatlan. Még ennél is tovább ment az ÖVP régi szövetségese, az FPÖ. A szélsőjobboldali párt a korrupciós ügyeket egy erős lockdown-kritikával összevonva a kancellár leváltását is követeli. Igaz Kurz eltávolítását az SPÖ elnöke, Pamela Rendi-Wagner is kilátásba helyezte, amennyiben az ügyészség vádat is emel ellene. Jelenleg azonban a három ellenzéki pártnak nem sok beleszólása van a kormány átalakításába. Az ÖVP koalíciós partnerei, a Zöldek kitartanak mind Kurz, mind pedig Blümel mellett. Ez már csak azért is meglepő, mert a pártnak természetesen a környezetvédelem mellett a transzparencia és az igazságügy a másik fontos témája. Elképzelhető tehát, hogy ha fokozódnak a botrányok és Kurz ellen vádemelés, sőt akár elmarasztaló ítélet is születik, akkor kihátrálnak a kormányból. A két pártnak az utóbbi időben amúgy is megromlott kissé a viszonya. Néppárti politikusok nepotizmussal vádolták meg a Zöldek elnökét, az egészségügyi minisztert pedig a vakcinabeszerzések lassúságáért kritizálták sokat. Mindeközben a szintén zöld igazságügyminiszter felfüggesztett egy néppárti tisztségviselőt, aki állítólag a Blümel utáni nyomozással kapcsolatos dokumentumokat szivárogtatott ki saját pártjának.

A kancellár elleni tüntetések legismertebb arca az FPÖ frakcióvezetője, Herbert Kickl lett. A maszkján a "Kurznak mennie kell" mondat olvasható.

A Zöldek kormányból való kilépése esetén az ÖVP-nek nem lenne meg a parlamenti többsége, így új partnerek után kéne néznie. Egy nagykoalíció az SPÖ-vel eléggé valószínűtlennek tűnik, a NEOS-szal való szövetkezés pedig nem tudná biztosítani az abszolút többséget sem. A két ellenzéki párt egyébként sem szeretne az ÖVP irányába nyitni, miután a bécsi városvezetésben október óta egy nagyon jól működő koalíciót alkotnak közösen. Az ő céljuk inkább egy jövőbeli szociálliberális, esetleg a Zöldekkel kiegészülő kormányzás lenne. A harmadik ellenzéki párt, az FPÖ már bonyolultabb helyzetben van. Sajtóinformációk szerint korábban már el is kezdődtek a tárgyalások a párt elnöke, Norbert Hofer és Kurz között egy tisztán jobboldali kormány felállításáról. Ez egyébként az Ibiza-videó kikerülése előtti időkhöz való visszatérést jelentené. A pártjához képest mérsékelt Hofert azonban gyorsan megállította az FPÖ frakcióvezetője, Herbert Kickl. Az osztrák politikában az éles lockdown-kritikájával és antiszemitizmusával az utóbbi időben kitűnő politikus ugyanis megszavaztatta a frakciójával, hogy választások nélkül semmilyen kormányba nem léphetnek be. Ez az akció szinte nyílt hadüzenetként is értelmezhető Hoferrel szemben, akinek a helyét Kickl már nagyon régóta szeretné elfoglalni.

Mivel a szélsőjobboldali párt nagy része szintén egyetért azzal, hogy Kurznak mennie kell, így a Zöldek kilépése a kormányból szinte biztosan előrehozott választásokhoz vezetne. Felmérések alapján azonban ez kisebb erősödésekkel és gyengülésekkel ugyan, de nagyon hasonló eredményhez vezetne, mint a legutóbbi. Persze még nincs veszve a jelenlegi kormány sem. Elképzelhető, hogy például Blümel beáldozásával csillapítani lehetne a kedélyeket és életben lehetne tartani a jelenlegi ÖVP-Zöldek szövetséget. Kurznak azonban a bukástól sem kell nagyon tartania. A mindössze 34 éves politikusnak még rengeteg lehetősége lesz visszakerülni a kancellári székbe. Sőt brüsszeli körökben azt is beszélik, hogy a kancellár fölfelé bukhatna és később az Európai Unió valamelyik tisztségét, esetleg az Európai Bizottság elnöki posztját foglalhatná el.