A 2021-es év több szempontból is embert próbáló lesz a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) számára. Míg az utóbbi évek az Angela Merkel utáni pártvezetés kialakításáról, addig a következőek az új elnökség kipróbálásáról fognak szólni. A jobboldali néppártnak több tartományi és szövetségi választáson is bizonyítania kell, illetve a kancellárjelölti pozícióért is nagy harcok várhatóak.

Merkel 2018-ban jelentette be, hogy 2021 után nem szándékozik újra kancellár lenni és a CDU elnöki pozíciójáról is lemond. Örököse a párt élén az az Annegret Kramp-Karrenbauer (röviden csak AKK) lett, aki korábban Saar-vidék miniszterelnöke volt. (Németországban a tartományi vezetőket nevezik miniszterelnöknek, míg a szövetségit kancellárnak) Hiába emelték azonban be védelmi miniszterként még a kormányba is, Merkel közeli szövetségese nem tudott megragadni a Berlini nagypolitikában. A csökkenő népszerűség és a Türingiai kormányválság félrekezelése miatt 2020-ban távozni kényszerült a pártvezetésből. A történelmi mélységekbe zuhanó CDU elnöki székéért három nyugatnémet férfi mérettette meg magát, amiből végül Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet került ki győztesen.

A 25 éves karrierje alatt Laschet mindenféle pozíciót töltött már be. A Bundestag (szövetségi törvényhozás) képviselőjeként kezdte, majd az Európai Parlamentben folytatta. Később családügyi miniszter lett Észak-Rajna-Vesztfáliában és annak parlamentjébe is bejutott. 2012-ben a tartományi CDU elnöke és az országos párt alelnöke lett. A következő választásokon elnyerte a tartomány miniszterelnöki székét. Azóta négy év telt el és a kisebb hibákat leszámítva példaértékűen vezette Németország legnépesebb és leggazdagabb tartományát. Ezt meg is hálálták a pártdelegáltak a januári tisztújításon, amikor elnökké választották. Laschet személyében egyébként a merkeli vonalat továbbvivő centrista politikus állt a kereszténydemokraták élére. A CDU balszárnyán helyezkedik el, de a tartományában egy klasszikus jobboldali koalíciót vezet a liberális szabaddemokratákkal (FDP). Az Európai Unióval kapcsolatban föderálisabb hangot szokott megütni, mint elődje. Támogatta az eurókötvények kibocsájtását, a többségi döntéshozatal kiszélesítését és a Macron-féle kétsebességes Európa ötletét is. Ugyanakkor Oroszországhoz ás Kínához is barátságosabban viszonyul, mint sok más német politikus. A CDU új elnöke a társadalmi kérdésekben is képviseli mindkét oldalt. A Merkel-féle Willkommenskultur egyik legnagyobb támogatója volt, azonban katolikus hite miatt elutasítja például a melegházasságot. Egy viszont biztos, Laschet ugyan azt a pragmatikus, szélsőségeket elítélő, néppárti politikát fogja továbbvinni, amit elődje hátrahagyott.

A joviális Armin Laschet sikerében egyelőre nem nagyon bíznak az elemzők.

Abban, hogy Laschet hosszútávon mennyire fog beválni nincsen egyetértés. Általában igaz az a tendencia, hogy a pártot hosszú ideig vezető nagyok (Konrad Adenauer, Helmut Kohl és Angela Merkel) után sokáig nem tudtak karakteres és maradandó elnököket választani a CDU élére. Mindenesetre az új pártvezetésnek egészen korán lehetősége adódik, hogy bizonyítson, ugyanis március 14-én két nyugatnémet tartományban is választások lesznek. Baden-Württembergben a Zöldek-CDU koalíciónak járt le a mandátuma. A stuttgarti kormány élén a korábbi kommunistából zöld politikussá fejlődött Winfried Kretschmann áll. Ő egyébként inkább a Zöldek jobboldali, reálpolitikusi köréhez tartozik. Gazdaságilag liberális, vállalkozásbarát és enyhén migrációkritikus is. A magát zöld konzervatívnak valló miniszterelnök töretlen népszerűségnek örvend a tartományában és valószínűleg a márciusi választást is be tudja húzni a pártjának. A CDU inkább egy enyhe erősödéssel, a Zöldek megszorongatásával és a kormányon maradással tudnának nagyot nyerni. A kereszténydemokraták egyébként Susanne Eisenmannt indítják, aki nem a legerősebb választás. A tartományi párt vezetője a belügyminiszter, Thomas Strobl országosan is ismert politikus (Laschet alatt a CDU alelnöke is). Az ő visszaléptetésének két indoka is van. Egyrészt a veresége derékba törhetné a karrierjét, másrészt a kereszténydemokratáknak tökéletesen megfelel, ha a választások után ugyan az a kormány áll föl, ugyan azzal a miniszterelnökkel. A választópolgárok egyértelműen Kretschmann oldalán állnak és a sikeres együttműködés példát mutathat egy jövőbeli szövetségi koalícióra is. Az őszi általános választásokon az osztrák példát követve könnyen összejöhet egy konzervatív-zöld kormány, amihez a baden-württembergi sokéves együttműködés lehet az etalon.

A másik választást Rajna-vidék-Pfalzban tartják. Itt már egy jóval nehezebb terepen kell bizonyítania a kereszténydemokratáknak. A tartomány miniszterelnökét 30 éve a Szociáldemokrata Párt (SPD) adja és szintén azóta senki más nem nyert itt a baloldaliakon kívül. A jelenlegi kormányt az úgynevezett közlekedési lámpa koalíció (a piros SPD, a sárga FDP és a Zöldek) alkotja. Az újrázásért induló miniszterelnök igazi nagyágyú a német politikában. A szociáldemokrata Malu Dreyer 19 éve tölt be valamilyen pozíciót a tartományi kormányban, a pártjának pedig alelnöke és ügyvivő elnöke is volt korábban. Rajna-vidék-Pfalzban a CDU-nak is van országosan ismert politikusa Julia Klöckner személyében, aki a párt alelnöke. Őt azonban két elvesztett választással a háta mögött nem indítják, helyette a szintén régimotoros Christian Baldauffal vágnak neki a megmérettetésnek. A legtöbb közvéleménykutatás szerint nagyon szoros versenyre, de néhány százalékos CDU győzelemre lehet számítani. Ez hatalmas siker lenne a kereszténydemokratáknak, azonban a koalícióépítés semmiképpen sem lesz egyszerű számukra. A választópolgárok egyértelműen támogatják Dreyert miniszterelnöknek, aki azonban nem híve egy nagykoalíciónak (SPD-CDU összefogás). A kormányba kerülésre leginkább csak akkor van esélyük, ha annyi mandátumot tudnak szerezni, hogy a szélsőjobboldali AfD segítségével blokkolni tudják a baloldali többség összehozását.

 Markus Söder a szokásos bajor mintás maszkjában. A szigorú lockdown-politikájáról ismert miniszterelnök nagyon nagy népszerűséget ért el a járvány alatt.

A CDU elnökének, Laschetnek ez a két tartományi választás lesz az első komolyabb próbatétele. Az év hátralevő részében még négy másik tartományban kell majd helytállniuk, azonban 2021 legnagyobb eseménye a német politikában a szövetségi választás lesz. A közvéleménykutatások szerint szeptember 26-án minden esélye megvan a CDU-nak, hogy toronymagasan az első helyen kerüljön be a Bundestagba. A nagyobb kérdés jelenleg az, hogy ki lesz Merkel után az új kancellár. Adná magát, hogy Laschet lesz a befutó, azonban a pártelnöki pozíció nem jelenti automatikusan a kancellárjelöltséget is. Sokan nagy esélyesnek látják a CDU testvérpártjának, a Keresztényszociális Uniónak (CSU) az elnökét, Markus Södert is. Bajorország miniszterelnöke ugyan még nem jelentkezett be az ország vezetéséért, de a szavazók egyértelműen az ő pártján állnak. A másik lehetséges kihívó Jens Spahn egészségügyi miniszter, aki Laschet helyetteseként indult a januári tisztújító kongresszuson. Benne Laschettel ellentétben sokan a fiatalos, megújuló CDU-t látják. Egyébként mind a két ellenjelölt mellet szól, hogy nagyon nyitottak a Zöldek felé, akikkel a választásokat követően könnyen egy kormányban lehetnek. Mindenesetre, ha Laschet képes élni a lehetőséggel és bizonyít a tartományi választásokon, akkor minden esélye megvan rá, hogy ő legyen a posztmerkeli korszak vezető politikusa Németországban.