Nemes Gábor a Demokratikus Koalíció előválasztási jelöltje Budapest 13. számú országgyűlési egyéni választókerületében. Korábban szakszervezeti vezetőként dolgozott. 2018-ban képviselőjelöltként indult az országgyűlési választáson, de végül Vajda Zoltán javára visszalépett. 2019-ben kompenzációs listáról jutott be a XVI. kerület képviselő-testületébe.

A 13. választókerület, ahol te is indulsz, nagyrészt a XVI. kerületből áll. Milyen kapcsolat fűz a helyhez és az itt élő emberekhez?

Megítélésem szerint nagyon jó kapcsolatom van velük. Itt születtem a kerületben és itt is nőttem fel, igaz, hogy volt pár év kihagyás, amikor a Belvárosba költöztünk. Itt fejeztem be az iskolát és ebben a kerületben dolgoztam 34 éven keresztül a cinkotai autóbuszgarázsban. Számtalan helyi kötődésem van tehát.

Van kedvenc helyed a kerületen belül?

Ha visszaemlékszem, hogy hova szerettem járni gyerekkoromban, akkor a Pálffy teret mondanám. Ott még mindig megvan a játszótér. A másik kedvencem a Világ mozi volt, ami sajnos ma már nincs, mert hagyták lepusztulni. Szerintem a hasonló kulturális helyszíneket meg kellett volna őrizni. Nem biztos, hogy a kerületen belül a kikapcsolódást szolgáló létesítményeket egyetlen területre kellene koncentrálni, mert Erzsébetliget nyilván nagyon szép és jó hely, de ezen kívül én azért más kulturális intézményeket is megtartottam volna. A Világ mozi is sajnos megszűnt, átalakult a Holdvilág Kamaraszínházzá, aztán végül az sem maradhatott fenn.

Nemes Gábor, a Demokratikus Koalíció előválasztási jelöltje Budapest 13. számú választókerületében

Kicsit beszéljünk az előválasztásról. Rajtad kívül eddig Hollai Gábor, Vajda Zoltán, illetve Palotás János jelentette be az indulását. Mi a véleményed róluk?

Előválasztásra készülünk, ahol mindenki egyformán jó eséllyel vág neki a versenynek. Ez egy új helyzet, és nagyon örülök, hogy olyan szituációban mérettetünk meg, amikor a választók mondanak véleményt rólunk. Én persze azon fogok dolgozni, hogy bizonyítsam: a legjobb jelölt vagyok, és természetesen meg szeretném nyerni az előválasztást.

Miben érzed magad jobbnak a másik két jelöltnél, mi az, amiért érdemes rád szavazni az előválasztáson?

Nekem elég hosszú gyakorlatom van az érdekképviseleti munkában. A szakszervezeti világból jövök, ahol megismertem, mi is az a sokszínűség. Megtanultam, hogyan lehet egy olyan közösséget összefogni, amelyet azonos célok vezetnek. Ráadásul 2010 előtt egy baloldali kormánnyal szemben kellett a munkavállalók érdekében fellépni, persze akkor még másik szerepben. Szakszervezeti vezetőként képviseltem a tagságunk érdekeit, nemegyszer sztrájkot vagy más akciót szerveztünk, és számos eredményt értünk el, ám 2010 után a szakszervezetek jogosítványainak egy részét megvonták, a jelenlegi beszélgetés keretein ez azonban túlmutat. Egyébként már kertvárosi képviselőként is új helyzetbe kerültem, ám a múltamat nem tagadtam meg, és most is az emberek érdekeinek érvényesítésén dolgozom. A „nagypolitikában” sem más a célom, minthogy a kerület érdekében kifejtett lobbitevékenységgel a lehető legjobb eredményeket érjük el.

Indultál 2019-ben a XVI. kerületben a polgármesteri címért, amit akkor nem sikerült megszerezni. Nyilván az egy másik történet, de mi az, amiért most azt gondolod, hogy nyerhetsz a fideszes jelölttel szemben?

Ahogyan a kérdésben is benne van, nem lehet összehasonlítani egy országgyűlési és egy önkormányzati választást. Mellesleg 2018-ban is indultam a parlamenti választáson, csak akkor visszaléptem. Most megint országgyűlési képviselőválasztásra készülünk és van számos elképzelésem, megszületett a programom, ugyanakkor rendelkezem sok-sok tapasztalattal, mindez pedig alkalmassá tehet engem arra, hogy a kerület érdekeit képviseljem.

Melyek a kerület legnagyobb problémái és miként tudnál ezek megoldásában segíteni, ha megválasztanának?

A legfontosabb kérdések között szerepel például a közlekedés, és ezen a területen szerintem van mit javítani. Az előző ciklusokban folyamatosan ígérték, hogy megoldást találnak a XVI. kerületet kettévágó HÉV ügyére, mert a szintbeni kereszteződések miatt az átjárókban folyamatosan torlódások alakulnak ki. Erre nem sikerült megfelelő választ találnia a jelenlegi országgyűlési képviselőnek. De ugyanúgy fajsúlyos kérdéssé vált a környezetvédelem és a fenntarthatóság. A programom része a zöldfelületek növelése, illetve az uniós forrásból, önrész nélkül finanszírozható panel- és társasház-felújítások támogatása is. Azt gondolom, hogy egy országgyűlési képviselőnek célokat kell kitűznie és a kerületben élők érdekeit kell a Parlamentben képviselnie. A HÉV felújítása nyilván nem a kerület feladata, mégis a Kertvárost érinti, és az ehhez szükséges forrásokat, illetve lehetőségeket biztosítani kell. A környezetvédelem vonatkozásában pedig megint csak van teendő. Mondhatnám a mátyásföldi repülőteret vagy a Csobaj-bányát. Ezeken a területeken én azt gondolom, hogy a civil szervezetek és a lakosság bevonásával kell terveket alkotni. Még annyit hozzátennék, hogy semmiképpen sem lehet a HÉV felújítását kizárólag kerületi problémának betudni. Az országgyűlési képviselőnek az is feladata, hogy az érintett kerületekkel és településekkel összefogva tudjunk ebben előre lépni. Ha több kerület és település fog össze, akkor a projekt is sokkal nagyobb valószínűséggel valósulhat meg.

A kerületi ügyek után térjünk át az országos előválasztásra. Mit gondolsz a miniszterelnök-jelöltekről?

Én természetesen Dobrev Klárát támogatom. Nagyon nagy tapasztalattal bír, megvan a szakmai múltja és sok nyelven beszél. Nemzetközi kitekintéssel is rendelkezik, hiszen jelenleg az Európai Parlament alelnöke. Nekem volt szerencsém vele együtt dolgozni az európai minimálbér bevezetésének előkészületeiről szóló projekten. Ennek során a hazai szakszervezetek bevonásával egyeztettünk Dobrev Klárával. Láttam belülről, hogy ő képes összefogni a közösségeket, képviselni az érdekeiket és kiállni mellettük. Azt gondolom, hogy ő a legalkalmasabb jelölt.

Dobrev Klára és Nemes Gábor közösen kampányolnak

A többi jelöltről mit gondolsz, ki mögé állnál be a második fordulóban, ha Dobrev Klára kiesne?

Az előválasztás egy verseny. Aki elindul, az tudomásul veszi, hogy csak egy győztes lehet a végén. Aki megnyeri az előválasztást, amögé beállnak a többiek. A legfontosabb azonban, hogy azokat a programelemeket, amelyeknek az alapjait a hat párt már lefektette, a győztes miniszterelnök-jelölt vezetésével még véglegesítik. Én azt gondolom, hogy ezen program mögé kell majd beállnia mindenkinek.

Az elmúlt hetekben számos megállapodás született a pártok között, és sokakat meglepett, hogy a DK és a Jobbik nagyon sok helyen támogatja egymást. Nálad is ez a helyzet, a Jobbik is mögéd állt be a választókerületben. Nem gondolod, hogy – a két párt múltját és szavazóit ismerve – mindketten szimpatizánsokat veszíthetnek ezen a szövetségen?

Az ellenzék pártjai arra szövetkeztek, hogy ezt a fenntarthatatlan rendszert, a NER-t leváltsák. Ezen belül az előválasztási előszakaszban nemcsak a Jobbik és a DK, hanem számos más párt is megállapodásokat kötött. Én ebben semmi rendkívülit nem látok, s nem kívánok minősíteni egyetlen pártközi alkut sem. Sok különböző összeállítás létezik, ilyen az MSZP-Momentum, a Momentum-Jobbik vagy a Párbeszéd-MSZP közötti egyezség. Nagyon vegyes a kép, de én ebben nem látok semmi rendkívülit.

Miben nézne ki másképpen egy 2022 utáni Magyarország kormányváltás esetén?

Ahogyan már említettem, minden területen lefektetett alaptéziseket a hat párt, s ezek már olvashatóak és véleményezhetők is. A konkrét megállapodásra nyilván az előválasztás után kerülhet a sor. Sok kérdés szinte mindenkinél az első helyen áll, az egyik ilyen például a korrupció és a vagyonkimentés megállítása. A NER-ben sokan nagyon furcsa módon gazdagodtak meg, tehát az elszámoltatásnak meg kell történnie. A hat párt arra is szövetkezett, hogy a NER rendszerét le kell bontani. Itt az elszámoltatáson túl felvetődhet akár a média függetlensége vagy az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is. Az új kormánynak nem a kevesek, hanem a sokak Magyarországát kell képviselnie, ahol valóban a sokak érdeke jelenik meg. Ezek lehetnek akár a családok vagy az egyes vállalkozások. Mindebben fontos szerepe van a közlekedésnek, az egészségügynek és az oktatásnak is. Az ugyancsak fontos elem, hogy az önkormányzatiságot, amelynek eszméjét a Fidesz megtagadta – és nem csak ebben az egyébként kormánypárti polgármester vezette kerületben, hanem mindenhol –, vissza kell állítani, mert a helyben fontos dolgokról helyben is kell dönteni. És nem mellesleg: ne azért adjanak egy kerületi vezetésnek pénzt, mert a hatalmat szolgálja, hanem a saját jogán kapja meg mindenki azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek felhasználásáról azután a helyi közösségek önállóan határozhatnak. A legfontosabb üzenet szerintem az, hogy nem a hatalmat kell szolgálnia sem egy kerületi vezetésnek, sem egy országgyűlési képviselőnek, hanem a választói akaratot.

Nemes Gábort az előválasztáson a DK és a Jobbik támogatja

Sokan azt gondolják, hogy az ellenzéknek felhatalmazást kell kérnie 2022-re arra, hogy a kétharmados törvényeket és az alaptörvényt is egyszerű többséggel módosíthassa. Lebontható a NER rendszere kétharmad nélkül, egyszerű többség birtokában?

A kérdés nagyon fontos. Az új Parlamentnek az alaptörvényt is módosítania kell. Én bizton állíthatom, hogy egy új kormány végre fogja hajtani a szükséges változtatásokat ahhoz, hogy a NER rendszerét lebontsa és egy olyan Magyarországot építsen, amely valóban az itt élő emberek érdekeit szolgálja. Lesz megoldás, de hogy milyen, azt bízzuk szakavatott alkotmányjogászokra.

A DK a mottója szerint a „legeurópaibb párt”. Te hogyan látod Magyarország jövőjét az EU-ban – és Európa jövőjét az egész világban.

Szerintem az Európai Unió a jövő, ez nem lehet kérdés. Ebben személyes tapasztalataim is vannak, hiszen volt szakszervezeti vezetőként sokat dolgoztam európai fórumokon is. Tudom, hogy mit jelent egy nagy közösségben úgy képviselni a különféle érdekeket, hogy annak helyi szinten is kedvező hatása legyen. Én azt gondolom, hogy egy ilyen európai közösség kedvezően befolyásolhatja a magyarországi helyzetet is, legyen szó a munkavállalókról, az egyészségügyben vagy oktatásban, a közigazgatásban dolgozókról, illetve a nyugdíjasokról.

A DK a 2019-es EP-választáson leginkább az Európai Egyesült Államok ötletével kampányolt. Szerinted megvalósítható ez a terv, és tényleg az egy államban való egyesülés a jövő?

Nem feltétlenül egy államban kell egyesülni. Az Európai Egyesült Államok alapvetően azt jelenti, hogy a közösségi célok eléréséhez a jelenleginél erősebb kohézióra van szükség. Ez nem azt jelenti, hogy a nemzeti hagyományainkat fel kellene adni. Csupán egy nagyobb közösségben egymást segítve sokkal nagyobb biztonságot, magasabb életszínvonalat és kedvezőbb életkörülményeket tudunk biztosítani az itt élő embereknek.

Hollai Gáborral, a Momentum jelöltjével készített interjú itt olvasható.